A súlyos fogyás kockázata

A legtöbben a hasi hájra inkább úgy tekintenek, mint esztétikai problémára, noha ennél sokkal fontosabb, hogy durva egészségügyi következményei is lehetnek. A hason lerakódott rétegek java ugyanis a létfontosságú belső szervek körül található, melyekre nyomást fejt ki, terhelően hat, így növeli a megbetegedések kockázatát.

Mi baj a hasi zsírral? A hasi zsír magában úgy hat a testre, mintha az folyamatosan gyulladásos megbetegedésben szenvedne.

Ez azért van így, mert a hason nemcsak a bőr alá rakódnak tartalékok, de a szerveket is párnaként körbeveszi a mélyzsírréteg. Dr ax elveszíti a zsírt a viszcerális zsírra szüksége van a szervezetnek, azonban ha felesleg gyülemlik fel belőle, az nemcsak a hízással járó szokásos kockázatokat emeli, de a májat, a hasnyálmirigyet és más szerveket is megbetegíthet.

Az előretüremkedő has, a vastag úszógumi kifejezetten azt mutatja meg, hogy a felesleg veszélyes módon, viszcerális zsírként raktározódott el.

Amikor ez történik, a testben gyulladásos állapot lép fel, sőt, a hormonháztartásban is változások következnek be. A zsírsejtek ugyanis nemcsak elraktározzák az extra kalóriákat, hanem maguk is bocsátanak ki hormonokat és olyan anyagokat, amelyekre a test gyulladással válaszol.

Az, hogy ki mennyi hasi zsírt raktároz viszcerálisan, javarészt alkati kérdés, mely az a súlyos fogyás kockázata hormonrendszertől függ. Az alma típusba tartozókra például kifejezetten a hasi hízás jellemző, ám a hasi zsírpárnák ellen hatékonyan lehet tenni mozgással és étkezéssel is.

A hasi háj veszélyei A viszcerális zsír hormonjai és gyulladáskeltő anyagai erősen érintik a májat, aminek hatására az egész anyagcsere szenved. Érintettek a vesék, a hasnyálmirigy és a bélrendszer is.

A viszcerális zsír interleukin-6 nevű gyulladásmolekulája erős autoimmun reakciót indít el, amit többek között a következő betegségekkel is összefüggésbe hozható. A hasi rétegeknek kiemelkedő szerepük van az inzulinrezisztencia kialakításában, melyet nem véletlenül emlegetnek a cukorbetegség előszobájaként. A magasabb inzulinszint segít abban, hogy a bevitt kalóriák hatékonyabban raktározódjanak el, így a hízás öngeneráló folyamattá válik, különösen, ha egyszerű, gyors felszívódású szénhidrátok állnak rendelkezésre.